Madách Imre Emlékmúzeum – Csesztve

Madách Imre Emlékmúzeum
Csesztve

A 19. század elején a jelentős részben szlovákok lakta Csesztve község és a körülötte elterülő termőföldek, erdők három földbirtokos – az esztergomi káptalan, a Madáchok és a gazdag Majthényi família – tulajdonában voltak. Utóbbiak Nógrád megyében közel 600 holddal rendelkeztek, de Szabolcs, Hont és Pest-Pilis-Solt vármegyei földjeik területe összességében meghaladta a 6000 holdat. A Majthényiak csesztvei birtokrésze a költő anyjának hozományaként került a Madách családhoz. Az író 1844 végétől 1853 augusztusáig élt a csesztvei dombtetőn álló kúriában feleségével, Fráter Erzsébettel és három gyermekükkel. A ház a birtokrésszel együtt az 1852. év végén Majthényi Anna döntésének értelmében a költő öccsének, Károlynak tulajdonába került, aki 1864-ben kibővíttette a kúriát. Madách, akinek osztályrészül az alsósztregovai új kastély és a körülötte fekvő birtokrészek jutottak, öccsénél tett későbbi látogatásai során még látta a csesztvei építkezést és a felújított épületet.

Madách Imre
(1823–1864)

Madách Imre 1823. január 21-én középnemesi földbirtokos családban született a Nógrád megyei Alsósztregován. Tizenegy évesen elveszítette apját, így neveltetése, négy testvérével együtt, határozott személyiségű anyjára hárult. Gimnáziumi vizsgáit a váci piaristáknál tette le, majd 1837-ben Pestre került, ahol bölcsészetet és jogot hallgatott. Műveltségét ezenfelül kiterjedt nyelvtudásának, illetve családi könyvtáruk gazdagságának köszönhette. Gyakran megfordult színházban, megismerkedett a kortárs magyar irodalom nagyjainak műveivel. Gondolkodása a liberalizmus jegyében alakult, ifjúkori írásainak hangvételét a kora romantika eszmeáramlata formálta.

Elérhetőségek

Cím: Csesztve, Kossuth u. 76.
Telefon: Benedek Mariann (06 20) 484 3090
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig  10-14 óráig. Hétfő szünnap.
Forgakönyv: Kovács Ida, látványterv: Kemány Gyula