Szendrey Júlia Emlékszoba – Keszthely Vissza

Szendrey Júlia
(1828–1868)

Szendrey Júliát (1828-1868) 1828. december 28-án anyakönyvezték Keszthelyen. A keresztelési anyakönyvi bejegyzése ma is megtekinthető a Magyarok Nagyasszonya templomában. A bejegyzés dátuma 1829. január 1. Ő is év végi gyermek volt, akárcsak nagy szerelme és első férje Petőfi Sándor.
Szendrey Júlia első publikációi Petőfi Sándorral való házassága idején születtek. A szerelem írót faragott a jó stílusérzékű fiatal lányból. Leánykori és fiatalasszony kori Naplója több volt, mint kamaszkori kitárulkozás, a titkok bevallása a hallgatni tudó papírnak, ami hosszabb-rövidebb időre minden fiatal ember életében szerepet játszik. Petőfi és a fővárosi Dohány utcai albérlőjük, Jókai Mór tudta, hogy Júlia nem csak kellemes beszélgetőtárs, de írásai tehetségről tanúskodnak.

Nincs igaza Szendrey Júlia értékelésében Hatvany Lajos irodalomtörténésznek, aki az asszonyt valamiféle szüfrazsetnek és Petőfi rossz szellemének tekinti. Az idősebb Szendrey lány költő, író, műfordító, értelmiségi asszony és gyermekei szerint nagyon jó édesanya volt egy személyben. Hogy mely európai hagyományon nyugszik Szendrey Júlia elbeszélő művészete? Kiktől tanult a kortársak közül, ki volt rá hatással? Andersennel való kapcsolatáról már szóltunk. A prózaírók közül Charles Dickens, írói álnevén Boz ismerete a legnyilvánvalóbb. Petőfi is a kedvencei között emlegeti.
Valójában második házassága idején, többek közt gyermekei nevelésének köszönhetően vált alkotóvá. A Napló folytatása mellett verseket is írt, elbeszéléseket közöltek tőle. Legérdekesebb témájú A költészethez című ars poeticát ígérő verse, amely azonban a Petőfi utáni irodalmi ízléshez képest túlságosan patetikus. Ő tekinthető a magyar gyermekvers elindítójának a Három rózsabimbóval, amelyben fiaihoz szól.
Fő erőssége a próza volt. Andersen meséit egy német kiadásból fordította magyarra. Jól adta vissza a párbeszédeket, nagyon ismerte a gyermeknyelvet, nem kevert a mesékbe a magyar folklórból vett szólásokat. A legsikerültebb A fenyőfa és A császár új ruhái.
Elbeszélései között akad vadromantikus huszártörténet, de van Petőfivel való házasságát szimbolizáló mű is. A prózán belül legkiemelkedőbb művei az esszé műfajában születtek. Ilyen például a Tűnődések 1-2. Van egy politikai beszéde is még 1849-ből, a Testvéri szózat Magyarország hölgyeihez.
Petőfi Sándor nagy szerelme és felesége megérdemli, hogy bekerüljön végre a XIX. századi magyar irodalom történetébe.

Ratzky Rita