Irodalom Háza – Mészöly Miklós Emlékház – Szekszárd Vissza

Mészöly Miklós
(1921–2001)

Mészöly Miklós (1921–2001) eredeti neve Molnár Miklós. 1947-ban vette fel írói névként az egyik felmenő ág Mészöly vezetéknevét. Szekszárdon született 1921. január 19-én, itt érettségizett a Garay János Gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán jogászdoktori oklevelet szerzett. 1944–1945-ben frontkatona, szerbiai fogságba esett. 1945-től munkásként, terménybegyűjtőként, malomellenőrként dolgozott, 1947–4198-ban Szekszárdon lapszerkesztő volt. 1948-tól Budapesten élt. 1949-ben feleségül vette Polcz Alaine pszichológusnőt. 1951–1952-ben Mészöly a Bábszínház dramaturgja, 1956-tól szabadfoglalkozású író lett. A hatvanas évek elején tavasztól késő őszig Szekszárdon a Porkoláb-völgyben egy tanyában élt, itt írta első regényét, Az atléta halálát, mely francia nyelven jelent meg először, majd 1966-ban a magyar kiadással egy időben németül is.

Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják. Mészöly több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet szerzője. Korai rövidprózáit a határozott szituációrajz, fegyelmezett szerkesztés, erőteljes atmoszféra jellemzi. A tömörítés, a távolságtartó narráció, a filozófiai beállítottság és a formafegyelem meghatározó vonások műveiben. A 70-es évek második felében prózájában az utalásos beszéd, az idősorok rétegessége, a különböző időkben-terekben folyó eseménysorok párhuzamos, egyidejűsítő elbeszélése válik jellemzővé többek között Megbocsátás (1984) című kisregényében, a kilencvenes évek rövidprózájában ésCsaládáradás (1995) című regényében is. 1990 szeptemberétől a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, a Budapesti Magisztrátus tagja, később a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító elnöke. Még életében több írónemzedék számos jeles képviselője – többek között Esterházy Péter, Nádas Péter, Balassa Péter, Márton László, Darvasi László – vallja mesterének. Mészöly Miklós 2001. július 22-én hunyt el, hamvait 2001. augusztus 23-án helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben

Lovas Csilla

Mészöly Miklős főbb művei

Regények 

Fekete gólya, 1960
Az atléta halála,
1966
Saulus,
1968
Pontos történetek útközben,
1970
Film,
1976
Megbocsátás,
1984
Hamisregény,
1995
Családáradás,
1995

Elbeszélések, novellák, mesék

Sötét jelek, 1958
Az elvarázsolt tűzoltózenekar,
1965
Jelentés öt egérről,
1967
Alakulások,
1975
Szárnyas lovak,
1979
Merre a csillag jár,
1987
Volt egyszer egy Közép-Európa,
1989
Az én Pannóniám,
1991
Bolond utazás,
1992

Esszé, dráma, vers

A tágasság iskolája, 1979
Érintések,
1980
Otthon és világ,
1994
Bunker. Ablakmosó,
1979
Esti térkép. Kiemelések,
1981