Móricz Zsigmond Emlékház – Tiszacsécse

Móricz Zsigmond Emlékház
Tiszacsécse

Az épület tipikus Felső-Tisza-vidéki szegény paraszti lakóház. Magas, meredek hajlású tetőszerkezete a Kárpátok népi építészetének alföldszéli változata. A valaha utcasorokat kitevő hasonló jellegű építményekből mára eredeti helyén csupán kettő maradt ezen kívül a Szatmár-Beregi síkságon, egy-egy a közeli Szatmárcsekén és Tarpán. Az épület vályogfalú, taposott szalmával fedett, kicsi, háromhelyiséges lakóház. Az utcai szoba, az első ház, két kisméretű ablaka közül az egyik az utcára, másik az udvarra néz. Berendezése a vidék szegényparaszti életmódját mutatja be. A berendezéshez maga Móricz is „hozzájárult” írásaiban, különösen az Életem regénye címűben találhatók utalások, amelyek segítségével rekonstruálható volt a berendezés.

Móricz Zsigmond
(1879–1942)

Móricz Zsigmond (1879–1942), a magyar próza egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású képviselője július 2-án született Csécsén. Életének első hat esztendejét töltötte a kis szatmári faluban. A szülőföld, a "boldog sziget" varázsa egész életét meghatározó élményt jelentett számára, számos művének volt ihlető forrása (A boldog ember, Életem regénye). Két évtizeddel később felnőttként tért vissza a Tiszahátra népdalokat gyűjteni. Ekkor döbbent rá, hogy a falu élete, a benne élők sorsa bonyolultabb, mint gondolta, hogy igaz emberi portrék, helyzetek, konfliktusok megmutatása csak új poétikai eszközökkel lehetséges.

Elérhetőségek

Cím: 4947 Tiszacsécse, Kossuth Lajos utca 29.
Telefon: (06 44) 705 218,
(06 44) 705 223
Nyitva tartás:
Keddtől péntekig 9–18 óráig, hétfőn zárva

Az emlékházban a kiállítást rendezte: H. Bagó Ilona, Hegyi Katalin és Szabó Sarolta
Látványterv: Kemény Gyula