Jókai Emlékszoba – Budapest Vissza

Jókai Emlékszoba
Budapest

„Negyven évvel ezelőtt a Svábhegy maga is még ősvadon volt. Füvészek és rovargyűjtők számára valódi kincsbánya... Akkor volt szép..., amikor még a vadállat volt benne otthon; az ember csak úgy vetődött ide, mint kóbor bujdosó, vagy világkerülő különc.”– írta az 1880-as évek végén A Svábhegy és a Zugliget című cikkében Jókai Mór (1825–1904), a korszak népszerű írója.

Ő maga ekkor már évtizedek óta büszke kerttulajdonos volt itt. Egy gazzal benőtt, elhagyott kőbányát, „tüskönc fészket” alakítottak át virágzó birtokká feleségével, az ünnepelt színésznő Laborfalvi Rózával (1817–1886) együtt.
„A Svábhegyet mint üdülőhelyet, igazán a színészek és az írók fedezték föl. Ők kezdtek el legelőször ide építkezni... A Svábhegyen születtek az 50-es években a magyar drámák és regények, politikai röpiratok és tudományos munkák. Itt tanakodtak komoly hazafiak a nemzet jövendője fölött.”
A Jókai házaspár 1853-ban vásárolta meg a telket az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című regények honoráriumából.
A kertben egy többször átépített nyaraló is volt, baráti összejövetelek, szüreti mulatságok helyszíne. Az épület ma már nem áll, de Jókai unokahúgainak, Váli Marinak és Jókay Jolánnak, valamint Laborfalvi Róza unokájának visszaemlékezéseiből ismerjük a hajdani élet mindennapi eseményeit. Az író halála után második felesége, Nagy Bella egy ideig még gondozta a kertet, majd 1922-ben eladta. Ma a Duna–Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának irodaháza áll az épület helyén.

Jókai Mór természethez való viszonyát ma is példaértékűnek és követendőnek tekinthetjük. Műveinek (újra) olvasásához és a természet csodáinak hozzá hasonlóan lelkes megfigyeléséhez kívánunk jó szórakozást!

Parragi Márta

A kiállítás az NKA Felemelő század programja keretében valósult meg.