A 84-es főúttól nem messze, Répcelaktól kb. 10 kilométer távolságra találhatjuk Uraiújfalut, amely település több alkotó emlékét is őrzi. Uraiújfalu Árpád-kori település, első okleveles említése 1221-ből ismert. A községhez 1970-ben csatolták az 1342-től ismert Szentivánfát, amelynek római katolikus templomában keresztelték 1804. április 16-án Bezerédj Amáliát, a magyar gyermekirodalom úttörőjét, pedagógiánk érdemes egyéniségét.

Uraiújfalu felől Ostffyasszonyfa felé haladva a Ragyogó hídon vezet át az út. Érdemes megállni egy pillanatra, és megnézni a hídon található emléktáblát, amely Pető? Sándor ostffyasszonyfai tartózkodá sának állít emléket.

A Kemenesalja szívében, Celldömölk től 5 km-re, északra található Ke menessömjén. A település az 1331. évben szerepel először a vasvári káp­talan határjárási és vizsgálati okmányában „ita a nobilibus de Semjén”.

"Végtére, hazatérek Csöngére" szól a csöngei Weöres Sándor Emlékházban berendezett kiállítás címe, amely annak a Vas megyei üdvözlet című Weöres-versnek a zárósora, amely az emlékház parkjában 2003-ban felavatott Weöres-szobron, Segesdy György Munkácsy-díjas szobrász művész alkotásán is olvasható.

Az egykori Nemesdömölk, Pórdömölk és Kiscell települések összeolvadása révén létrejött Celldömölk az irodalmi, művelődéstörténeti értékekben oly gazdag Kemenesalja „fővárosa”. A település élete kezdetben összenőtt a pannonhalmi prépostság alá tartozó pórdömölki bencés apátság, később a XVI–XVII. században a kemenesaljai evangélikus esperesség történetével.

Egyházashetye Vas megye legrégebbi és legismertebb irodalmi emlékhelye. Már 1876-ban, Berzsenyi Dániel születésének centenáriumán emléktáblával jelölte meg a költő 1750 körül épült szülőházát „a vármegye közönsége”, s azóta is Egyházashetye a Vas megyei Berzsenyi-kultusz központja.

Dukának, a 84-es főút mellett, Sárvártól délre, kb. 20 kilométerre fekvő településnek manapság alig ezer lakosa van, a XVIII. században viszont valószínűleg több család birtokközpontja is volt. Erre utalnak a falu régi lakóházai, amelyek közül nem egy máig őrzi a középnemesi kúriák jellegzetességeit. A főútról a Kissomlyólábánál lefordulva Duka felé már messziről az utazó szemébe ötlik a falu régi temetőjében egy hófehérre meszelt kis épület: Dukai Takács Judit sírhelye.

Sárvár mai területén az ősidőktől kezdve minden történelmi korszak megtelepedésének nyomát megtaláljuk. A legkorábbi földet művelő, agyagedényt készítő őskori népességet a kelta őslakosság váltotta fel, majd római uralom köszöntött a településre. A honfoglalás idején, a Dunántúl elfoglalása után már vár áll Sárvár területén, vízölelte földvár. Sárvár ma látható várának alapja egy a XIII–XIV. század fordulóján épült kora gótikus torony, vélhetően lakótorony volt a hozzá csatlakozó várfallal és melléképületekkel.